Idén is, mint tavaly pályáztam az Aranymosásra. Ahol a kitűnő kéziratokat keresik. Tavaly is egy msiztikus történettel pályáztam, nagylendülettel. Nagyon is beleéltem amgam abba , hogy kikerülök. Izgalom volt aszért is, mert ez volt az első nagy megmérettetésem, izgultam azért is, hogy sikerüljön az előszűrői szakasz, bejussak a lektoriba, majd rábólintsanak a kiadásra. Húsvét után pár napra került ki az utolsó, kb. 300-an pályáztunk ,ebből 55-en kerültek kis sok mesével.
Igazából nem tudom eldönteni akikerülő írások után, hogy én egyáltalán jól írok-e. Hisz a cél az, hogy író legyek, és elismerjenek majd.
Idén is misztikus történtettel pályáztam. amibe beletettem egy helyi legendát. Miszerint, megyeszékhelyünknek is volt egy vámpírja. Akit egyszerűen,a levegőbe repülő embernek hívtak. Idém 205-en pályáztunk. Kiváncsian várom a végkifejletet. Két hét után, már úgy érzem, feladom.. egyébként ezt most úgy élem meg, mint a főiskolán a vizsgaidőszakot. Tanulás( az írás), beadás ( előszűri szakasz, kikerülök e),minden napi izgalom, aztán este a megnyugvás, majd holnap újult erővel, az izgulás, aztán megint amegnyugvás, és a vég.. idén sem sikerült…
Persze messze még a vég, még úgy egy-másfél hónap lehet vissza. Március vége, április eleje… sok víz lefolyik még a Dunán, és a remény hal meg utoljára….
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: